Hévíz
Hévíz a Balaton nyugati partszegélyétől, s Keszthelytől 6 km-re fekszik. A meleg vizű tónak és kedvező földrajzi fekvésének köszönhető, hogy már a kőkorszak utolsó időszakától folyamatosan lakott terület volt. Hévízen a mikroklíma különlegesség, hogy a nagy vízfelület hősugárzása és a dús növényzet párologtatása következtében gyakori a ködképződés. Szélcsendes időben a pára félgömb alakban borítja a tavat és környékét.
Hévízen, gyógyhely jellegénél fogva a szanatóriumok és magánüdülők mellett gyógyszállodákat, gyógyüdülőket talál az ide érkező vendég. |
Hévízi tó
Hévíz központjában, a szépen gondozott nagy park százéves fáinak ölelésében fekszik a fürdőváros messze híres színboluma, a Tófürdő épülete, a víz fölött nyíló tavirózsákkal. Az enyhe hajlatú dombok övezte hévízi Gyógytó Európa legnagyobb melegvizű tava. A 4,44 ha kiterjedésű tó a világ legnagyobb gyógyító erejű melegvizű tava! Gyógyító erejét évszázadokon át csak a környék népe ismerte.
A tó átlagos mélysége 12 méter, a forrástölcsérben 35,6 méter. A feltörő víz hőmérséklete 33 Celsius. A felszíni víz hőmérséklete 28-32 Celsius, télen sem hűl 25 Celsius alá. A Tófürdő és a kórház között elterülő évszázados park a fürdés és a kezelések után "megfáradt" betegeknek és turistáknak egyaránt kedvelt sétálóhelye. |
Rezi vár
A XIII.-XIV. században épült hegyi várból ma már csak a lakótorony keleti, a vár keleti és nyugati fala áll néhány ablak és dongaboltozat nyomaival. A Rezi várrom ma a Keszthely-vidék egyik legősibb történelmi emléke. A vár alatti hegyoldalon van a Sikalika-barlang, amelynek nyílásán tört fel először a mai Hévíz vize. |